Gyakori kérdés ez a Magyar Madártani Egyesület (MME) telefonos közönségszolgálata számára. Nem is olyan könnyű egyértelműen megállapítani, hogy egy madárfaj állománya hogyan változik. A madarak különösen nyár vége felé elhagyják költőhelyüket és kóborolnak. Egy- egy kertből , ahol esetleg költöttek, ideiglenesen eltűnhetnek azt a látszatot keltve, hogy az állomány csökkent. Lehetséges azonban, hogy pár hét múlva amikor már hazautaztunk ismét arra visz azt útjuk csak akkor már nem észleljük őket.
Az MME külön honlapon (madarszamlalok.mme.hu) közli az 1999. óta folytatott „madárleltározás” alapján, hogy az egyes fajok állománya csökken, stagnál vagy növekszik-e? Az értékelés néhány száz önkéntes megfigyelő több évtizedes munkája alapján alakul ki. A széncinege (Parus major ) esetében azt látjuk, hogy a magyarországi állomány grafikonja emelkedést mutat, az elemzők szerint ennek mértéke Magyarországon 1999. óta átlagosan 3,6% . Még örvendetesebb a helyzete másik gyakori madárfajunknak a házi rozsdafarkúnak (Phoenicurus ochruros) mert nála 4,9 %-os növekedést látunk. Ha valaki ezzel vitatkozik és az a véleménye, hogy az ő kertjéből Alsóbélatelepen a széncinege eltűnt, annak ajánlható, hogy függesszen ki kertjében egy „B” típusú mesterséges fészekodút és valószínűleg 2016. tavaszán ismét gyakrabban élvezheti az örökmozgó (egyes vélemények szerint „élő antidepresszáns” ) cinege énekét.
A képen egy házi rozsdafarkú fióka látszik a kirepülés utáni napokban.
Morandini Pál
20 2619964
