Az alsóbélatelepi Szent Anna kápolna története

A kezdetek kezdete…

1928-ban meghalt gróf Zichy Béla, akinek  nevét viseli a „félszázados világhírű fürdőtelep: Bélatelep”. (Fonyód-Alsóbélatelepi Egyesület kiadványából, 1940.)

A 8 oldalági örökös elhatározta, hogy a Balaton partja mentén parcellázás útján értékesítik a szántóföldeket, ezáltal terjeszkedhetnek a már meglévő fürdőtelepek is.

Horváth Béla két mérnök barátjával, Kerékgyártó Miklóssal és Tamással vállalkozott a parcellázás finanszírozására. Így született meg Bélatelep Kertváros kialakításának terve.

1930-ban megkezdődött a parcellázás.

Parcellázás

Az első telektulajdonos Balázs István BSZKRT tisztviselő – Kossuth Lajos (ma Magyar Bálint) u. 35.

Az első ház 1930 telén készült el, tulajdonosa Németh József igazgatótanító, költő – Wekerle S. u.22.

Az adásvételi szerződés szerint a telektulajdonosok egyben tagjai a Bélatelep Kertváros Egyesületnek. Az Egyesület 1931. április 19-én tartotta alakuló ülését.

Az 1934. december 19-i közgyűlés elhatározta, hogy működési területének nevét – Bélateleptől megkülönböztetendő – ALSÓBÉLATELEP-re változtatja, az egyesület új neve pedig: Fonyód- Alsóbélatelepi Egyesület lett.

A Szent Anna kápolna története

„Alsóbélatelepen templom épül”

Hír a Balatoni Kurír 1939. május 25.-ei számából:

„A Fekete József fővárosi isk. igazgató világi elnöklete alatt álló, alsóbélatelepi Szent Anna rom. Kath. Egyházközség Alsóbélatelepen építendő temploma építésére zárt versenytárgyalást hirdetett, melyre kizárólag balatoni építőmestereket hívtak fel. A szép, magyaros stílusban tartott templom kórusos főhajóból, apszisból, oratóriumból és sekrestyéből áll. Úgy tervezték, hogy esetleg részletekben is megépíthető legyen, mint a fenyvesi. A munkálatok vállalatbeadásáról döntés napokban lesz.”

forrás: Balatoni Kurír 1939. május 25. 9. oldal felülről a 3. bekezdés

(http://www.konyvtar-siofok.hu/mikrofilm/)

(Megjegyzés az idézett hírhez: a fővárosi isk. igazgató neve “Fekete József” hibásan jelent meg a korabeli újságban. Alább már helyesen olvasható Fekete Géza neve.)

Az Egyesület egyházi ügyeivel az „egyházi bizottság” foglalkozott.

Szentmisét a hívek Fonyódon a Nagyboldogasszony plébániatemplomban egész évben, nyáron pedig az Alsóbélatelep területéhez kapcsolódó  Székesfővárosi Árvaházi Üdülő szabadtéri oltáránál hallgathattak.

Árvaház-Szabadtéri oltár

 

Az egyházi adót kezdetben a fenyvesi Szent Erzsébet Plébániahivatal, 1934-től pedig a fonyódi Nagyboldogasszony Plébániahivatal vetette ki és szedte be. Ezért is határozzák el Alsóbélatelep katolikus hívei 1936-ban, hogy Szent Anna néven önálló egyházközséget alapítanak. Így a kötelezően befizetendő egyházi adó helyben marad. Ugyancsak elhatározzák egy „saját” templom építését, amelynek alkalmas helyéül a Szent István teret javasolják.

Az egyesületi Értesítés 1936. augusztusi kiadványának beszámolója írja:

” Katolikus tagtársaink augusztus 16-án az Árvaházban tartott gyűlésen elhatározták a külön egyházközség megalapítását és tervbe vették a templom építését.”

Az Alsóbélatelepi Figyelő 1936. szeptemberi számának Egyházközségi tudósító rovatában pedig a következőket olvashatjuk:

„ A Bélatelepen tartózkodó összes katolikusok megjelentek augusztus 16-án a Székesfővárosi Árvaházi Üdülőben tartott egyházközségi alakuló ülésen. Fekete Géza elnök üdvözlő szavai után a közgyűlés a nagyméltóságú püspök úr képviselője jelenlétében egyhangúlag megválasztotta a tisztikart s elhatározta a Szent István téren templom építését.”

Az építés költségeit részben az adóból, nagyrészt pedig  önkéntes adományokból, ill. jótékonysági rendezvények bevételeiből kívánták fedezni.

Adományozók névsora

Az Alsóbélatelepi Figyelő 1936. novemberi számában megjelenik a hír a magyar királyi Postatakarékpénztárnál nyitott csekkszámláról. Száma: 44.993, címe: Alsóbélatelepi Szent Anna Róm. Kath. Egyházközség templom alapja, Budapest.

A novemberi szám tartalmaz még egy –  a szerkesztőségbe küldött  – lelkes és lelkesítő levelet „Tavasszal meg kell kezdeni a templomépítést!”  címmel.

Az 1937. évi augusztusi Értesítés társasági életről szóló hírei között szerepelnek a következő sorok:

„Július 28-án a Sirály szálló nagytermében az építendő templom javára rendezett műsoros estély vonzott nagy közönséget, mely minden tekintetben kitűnően sikerült.”

A templom  a fonyódi Nagyboldogasszony Plébánia honlapja szerint 1939-ben épült.

1939-ben azonban valószínűleg csak megkezdődött az építése, mert utolsó korabeli írásos  emlékünk mindezideig  – sajnos –  az Egyesület 1940 májusában megjelenő kiadványa. Ennek az „Alsóbélatelep tíz éves!” című írásában a szerző részint visszaemlékezik a telep életének elmúlt tíz évére, részint vázolja a következő tíz év feladatait. Itt szerepel az alábbi mondat:

„Ezen a programon kívül és felül áll a római katolikus templom felépítése, mely a telep közepén a telep dísze lesz.”

Tehát 1940-ben is még csak épül. A ma is látható épület valószínűleg 1941 tavaszára készült el. Az épület tulajdonképpen a szentélyből és annak két oldalsó bővületéből áll. A baloldali rész sekrestye gyanánt is szolgál, az oltár előtti térben és a jobb oldalsó részen elhelyezett padok 25-30 ember számára elegendőek. A szentély jobb oldalán áll a korábbi harmónium helyén, egy elektromos orgona.

Nagy, több részből álló szárnyasajtóval zárható be az épület, ill. nyitható rá az előtte kb. 15 m hosszan, 6 m szélesen elterülő, lebetonozott térre, ahol padok sorakoznak. A templomkertben áll még egy , korábban fa- ,  jelenleg kőfeszület, egy lourdes-i barlang Mária szoborral és egy harangláb. Az eredetileg elképzelt, félig zárt templom további építése elmaradt.

De a kápolna mai állapotában megfelel a mai igényeknek: télen zárt, fűthető térben várja a 10-20, szentmisére érkező hívőt, nyáron, kitárt ajtajával , a szabad tér fölé összeboruló gyönyörű nyírfalombokkal fogadja  a 100-150, szabadságát Alsóbélatelepen töltő hívőt.

Lehetséges, hogy a templomot Dióshegyi Ernő építészmérnök tervezte, aki azidőtt  Sándortelepen is, Fonyódligeten is tervezett kápolnát,  de erről írásos anyagunk nincs.

Jelen tudásunk szerint a megépült részt, a Szent Anna kápolnát 1941. augusztus 15-én szentelte fel Ify Lajos plébános úr, a fonyódi Nagyboldogasszony templom plébánosa. Ezen a napon vehettek részt Alsóbélatelep hívei a közadakozásból épített kápolnájuk első szentmiséjén.

A Szent Anna kápolna az 1970-es évek közepéig a fonyódi Nagyboldogasszony Plébániához tartozott. A szentmiséket kezdetben a telepen nyaraló „vendégpapok” tartották. Legismertebb közülük Batta főtisztelendő úr, aki rokonai révén szabadságát hosszú évekig a Wekerle S. u. 74-ben töltötte.

1949 után általában Fonyódról jártak le misézni a káplánok, ill. plébánosok.

1973-ban a fenyvesi Szent Erzsébet Plébánia élére Németh Lajos atyát nevezték ki. Miután a Szent Anna kápolna a fenyvesi templom filiája lett, ő tartotta Alsóbélatelepen télen-nyáron a szentmiséket, és – szó szerint – gondját viselte a kápolnának. Ő újíttatta fel az épület tetejét, a bejárati ajtót, bevezettette a vizet, a gázt, új haranglábat állíttatott a harang elektromos megszólaltatásával, valamint a szabadtéri rész fölé árnyékolót szereltetett. Híveinek is igazi lelkipásztora volt. A Kaposvári Egyházmegye megalakulása után 3 évvel 1996-ban Németh Lajos atyát elhelyezték Nagykanizsára.

1996-97-ig Kovács Lajos plébános úr, 1997-2013-ig Ify Géza plébános úr járt át misézni Fenyvesről.

2013. októbere óta Bolla István atya, a fenyvesi Szent Erzsébet templom új plébánosa lett a Szent Anna kápolna miséző papja és híveinek lelkipásztora.

Összeállította: Reith Ádámné Halmágyi Rózsa, 2015. július

Források:

  • Fonyód története, 1985. Fk: Dr. Komáromi József tanácselnök
  • Búza Péter:Balatonfenyves, 2006. Fk: Balatonfenyves Község Önkormányzata
  • Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébánia honlapja
  • Fonyód-Alsóbélatelep nyaralóhely ismertetése, 1935. június, összeállította Reichart Géza, a Fonyód-Alsóbélatelepi Egyesület elnöke
  • Alsóbélatelepi Figyelő 1936. szeptember, november
  • Fonyód-Alsóbélatelepi Egyesület kiadványai:a./ Értesítés 1936.augusztus, 1937 augusztus, 1940. májusb./Fonyód-Alsóbélatelepi Egyesült Alapszabályai, 1937. december 31. , összeállította Siki Béla főtitkár
  • Szent Anna kápolna (visszaemlékezés) 2013. Tarnói Béla ny. középisk. tanár
  • Képek forrása:

a.) Köszönet azoknak az alsóbélatelepi nyaralótulajdonosoknak, akik családi fotógyűjteményükből közzétételre bocsátották fényképeiket.

b.)Varga István –  Fonyód-fürdőtelep múltja képes levelező-lapokon, 2004.  http://mek.oszk.hu/13400/13485/13485.pdf

Mivel tudásunk, ismereteink töredékesek, kiegészítésekkel, dokumentumokkal segítse munkánkat!  Köszönettel a Szerkesztőség

KIEGÉSZÍTÉSEK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK

Nádaskay Péter így emlékezik kisgyermekkora egyik papjára, Vilmos Atyára (1965-1970):

“Biztosan sokakban felidéződik az ősz szakállas pap, nekem pap-bácsi képe, amint a templomkertben dolgozgat. Az atya egyike volt azoknak a „vendégpapoknak” akikről külön is megemlékezhetünk. Az atya a Bacsák villában lakott, de valójában a kápolnában élt. A reggeli szentmisék után, naphosszat a kápolnában tett-vett. Neki köszönhetjük az egyedülálló templomkertet. Az atya maga ültette a fákat, bokrokat. A kútról kannával hordva a vizet, gondozta a növényeket, amelyek árnyát ma mi élvezhetjük. Többek között Vilmos Atya keze által, talán nem is véletlenül, a kápolna épület és a templomkert egységeként, egy nem mindennapi, különleges szakrális tér jött létre, „az alsóbélatelepi kápolna”.

 

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?